Hírek

Vajon az új könyvből kiderül, ki volt Anonymus? KULCS A NYOLCSZÁZ ÉVES REJTÉLY MEGOLDÁSÁHOZ

Dr. Miklós Péter írása a Magyar Nemzetben Dr. Horváth Gábor kötetéről

Történelmünk egyik legnagyobb rejtélyére, a titokzatos középkori szerző, a magyar nép történetének egyik első összefoglalója, Anonymus kilétére derülhet fény Horváth Gábor történész nemrégiben megjelent könyvéből.

A nagy hírű római Pápai Gergely Egyetemen, a Gregorianán doktori fokozatot szerzett Horváth Gábor, a szeged–csanádi egyházmegye fönntartásában működő Gál Ferenc Egyetem tanszékvezető főiskolai tanára a magyar történelem egyik legnagyobb rejtélyének fölfedésére vállalkozott könyvében. Az Anonymus feledésbe merül? P-nek mondott mester Gestája, kora és Pusztaszer című munkájában nem kisebb feladatra vállalkozott, mint arra, hogy azonosítsa a legendás és titokzatos, a XII–XIII. század fordulóján élt középkori szerzőt, a magyar középkortörténet egyik legfontosabb forrásának alkotóját „P. dictus magistert”, azaz az Anonymusként emlegetett „P-nek mondott mestert”, vagy helyesebben: „mesternek mondott P.-t”.
A történelmi szakkönyv fejezetein keresztül a korabeli francia földi katolikus teológiai irányzatokkal, a római világ- és egyházpolitikai törekvésekkel, a magyar belpolitikai viszonyokkal, oklevélszerkesztési és kancellá­riai gyakorlattal egyaránt megismerkedhetünk. Ezek mellett bemutatja a kötet lapjain a Gesta Hungarorum szerzőjének kapcsolatát a korabeli Péccsel, Pozsegával vagy éppen Szerrel (a mai Ópusztaszerrel). A nagy ívű történelmi dolgozat megállapításai nemcsak a vonatkozó szakirodalom eredményeire és napjaink tudományos vitáira vannak alapozva, de nagyon komoly a középkori forrásszövegekből, oklevelekből, teológiai és (üdv)történeti munkákból álló háttéranyaga, amelynek jelentős részét a kiadvány függelékében latin és magyar nyelven is közli.
A kötet nagy szakmai erénye és szinte szenzációszámba menő újdonsága, hogy – nagyszámú és eltérő típusú eredeti forrásszöveg alapulvételével – a titokzatos „P-nek mondott mester” művének és műveltségének keresztény eszmetörténeti, teológiai és üdvtörténeti kontextusát is megadja. Így aztán a Gesta Hungarorum szerkezetét a jeles francia skolasztikus hittudós, Szentviktori Hugó (†1141) és követői – Theodoricus Monachus és Petrus Comestor – teológiai és világtörténeti (történetteo­lógiai) nézetrendszerében helyezi el. Végső soron pedig eszme- és egyháztörténeti, életrajzi, valamint filológiai és okleveles adatokkal támasztja alá Horváth Gábor azon megállapítását, hogy a „P-nek mondott mester” nem más, mint Kalán pécsi püspök (†1218), aki III. Béla magyar király kancelláriáját vezette, komoly nemzetközi (francia és itáliai) tudományos és diplomáciai kapcsolatokkal rendelkezett, jól ismerte III. Ince pápa törekvéseit – elsősorban a keresztes eszme ébrentartására és a Szentföld meghódítására tett kísérleteit –, aki fontos kormányzati tisztséget töltött be (mint Dalmácia kormányzója), s egy rövid ideig megválasztott esztergomi érsek is volt.
Horváth Gábor könyvéből kiderül: a Kalán által kiadott oklevelek nyelvi formulái közül több is megegyezik, illetve jelentős egyezőséget mutat a Gesta Hungarorum fordulataival; a benne gyakran előforduló, ezáltal alapos helyismeretről árulkodó településnevek, illetve nemzetségnevek megfeleltethetők a püspök családja, a Bár–Kalán nemzetség birtokainak, illetve szűkebb-tágabb rokonságának. A Gesta címzettje, „N.”, a „mesternek mondott P” barátja, a „tisztelendő és az írástudás művészetében avatott” férfiú Horváth szerint Csák Ugrin (†1204) győri püspök, majd kinevezett esztergomi érsek, akinek azonban a neve kezdőbetűje – véli a szerző – szövegromlás miatt alakult N.-né. Eredetileg „H.” volt, ami az Ugrin név latin alakjára (Hugrinus) utal.
Horváth történészi értelmezésében a „P. dictus magister” legnagyobb valószínűséggel azt jelenti, hogy „Pater dictus magister”, vagyis „mesternek mondott Atya”. Az „Atya” elnevezés a középkorban a tisztelet jele volt, hiszen Kalán (latin formában: Calanus) püspököt a pécsi kanonoki testület, a káptalan – mint az egy 1217-ben kelt dokumentum igazolja – „urának és atyjának” (domino ac patre nostro) nevezte. Indirekt – ikonográfiai és művészettörténeti – adatokkal is alátámasztja nézetét a szerző, hiszen a középkori szeri bencés monostor, amelynek a Bár–Kalán nemzetség volt a kegyura, és az akkoriban átépített pécsi székesegyház nagyon hasonló (és egyazon teo­lógiai programra utaló) díszítő motívumokkal rendelkezik.
Horváth Gábor az „Anonymus-kérdést” eszmetörténeti és keresztény üdvtörténeti értelmezési keretben vizsgálva, európai művelődés- és művészettörténeti kitekintésben gondolkodva, a rendelkezésre álló hazai és külföldi okleveles adatokkal, valamint történeti tényekkel és filológiai érvekkel dolgozva arra jutott, hogy a titokzatos középkori mester, a Gesta Hungarorum szerzője: Kalán pécsi püspök.
Horváth Gábor: Anonymus feledésbe merül? P-nek mondott mester gestája, kora és Pusztaszer. Gerhardus Kiadó, Szeged, 2020.

A kötet közvetlenül megvásárolható a Gál Ferenc Egyetemen (6720 Szeged, Dóm tér 6.)

További hírek