Hirek

2022. november 10-12. között rendezték meg Egerben a Tanulás és Társadalom Interdiszciplináris Nemzetközi Konferenciát az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen a Gál Ferenc Egyetem társszervezésével. A szervezőbizottságban az egyetemünket Szabóné Dr. Balogh Ágota, a Pedagógiai Kar dékánhelyettese képviselte. A rendezvényen Magyarország mellett Csehországból, az Egyesült Királyságból, Nigériából, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából is voltak előadók. A konferencián 16 szekcióban zajlottak poszter-bemutatók, jelenléti és online előadások, melyek közül kettőnek Szabóné Dr. Balogh Ágota volt a szekcióvezetője. A konferencián a Pedagógiai Kar 10 oktatója mutatta be kutatását változatos témákban:

Dr. habil Bábosik Zoltán: Munkamánia, mint a szükségletrendszer beszűkülésének egyik fajtája címmel tartott előadást. Ennek egyik gondolata: „Az érzelemgazdag személyiség szükségletrendszere fejlett, sokelemű és differenciált. A tevékenységrendszer beszűkülésének megakadályozásával alakíthatjuk önmagunkat is érzelemgazdag személyiséggé.”

Dr. Birescu Mihaela: Kindergarten class management techniques for a better transition from preschool to school című elődadásának fontos üzenete: „Az óvodai tervezés csökkenti a pedagógusok stressz szintjét, időveszteségét és a gyerekek frusztrációit. Ha előre gondolkodunk, úgy tűnik, hogy a szeretet és az empátia a kulcs.”

Bíró Gyula: Egy multidiszciplináris tantárgy margójára… – etika tantárgy a köznevelés és pedagógusképzés gyakorlatában címmel tartotta meg előadását. Ennek célja, hogy: „elemzően láttassa egy tantárgyi innováció néhány vonatkozását, az értékalapú, egyetemes és konszenzusos etika iskolai gyakorlatát, és bemutassa a filozófiai és etikai nevelést az iskolában annak módszertani gazdagságával, integrált tantárgyi lehetőségeivel, projektpedagógiai irányaival.”

Professor Emerita Dr. Fest Sarolta és Kovács-Vida Júlia: Az általános iskolás diákok egészségmagatartásának vizsgálata címmel tartott közös előadást. Célkitűzéseik voltak: „1. bemutatni, hogy a felsős tanulók milyen attitűddel, illetve milyen tudással rendelkeznek az egészséges életmóddal kapcsolatban, 2. információt nyújtani a mérési eredményekről, 3. bebizonyítani, hogy egy reális rövid és hosszabb távú célokat tartalmazó stratégiával, hamar pozitív eredményeket érhetünk el a köznevelési intézményekben az egészségnevelés terén.”

Dr. Katona Krisztina: Alvás, altatás – altató mondókák szerepe a gyermeknevelésben tartott bemutatót, melynek fontos üzenete: „A szakirodalom több altatási stratégiát is felkínál, viszont az évszázadok során az eltérő kultúrákban fontos szerepet játszott altató mondókák, bölcsődalok említése csak periférikusan érhető tetten. Ez a gyermekkor költészetének a lírai játékdalok csoportjába tartozó sajátos műfaja azonban nemcsak a gyermekek nevelésével összefüggő módszertani kérdések tekintetében, hanem néprajzi, irodalmi vonatozásban is „méltatlanul elhanyagolt műfaj.”

Dr. Kós Nóra és Dr. Lestyán Erzsébet: A motiváció szerepe a differenciált oktatásban címmel tartottak közös előadást, melyben kiemelt fontosságúnak tartották, hogy: „Motivációs szempontból lényeges kiemelni azt is, hogy nem lehet sikeres a képességfejlesztés és az ismeretelsajátítás sem, ha a tanulókban nincs meg a tanuláshoz való megfelelő viszony. Ennek pedagógiai vetülete az is, hogy a tanár által alkalmazott motivációnak arra is irányulnia kell, hogy a tanuló akarjon erőfeszítéseket tenni arra, hogy képességeinek megfelelően tudja elsajátítani a tananyagot.”

Kiss-Kovács Renáta: Reflexióértelmezések a Reflexiós műveltség modell megközelítéséből című előadásában célként jelölte meg, hogy: „meghatározzuk, hogyan definiálják a tanítási gyakorlatuk előtt álló harmadéves tanárjelöltek saját szavakkal a reflexió szót egy egyetemi szemeszter végén, valamint hogy a Reflexiós műveltség modell mely dimenzióit fedik az értelmezéseik.”

Szabóné Dr. Balogh Ágota: Mesterséges intelligencia az oktatásban/Artificial intelligence in education című előadásában részletezi, hogy „a mesterséges intelligenciának milyen szerepe van az oktatásban, és milyen tanulási és tanítási folyamatban rejlő lehetőségei lesznek a jövőben nemzetközi kutatásokkal alátámasztva. Rámutat a kockázatokra, a korlátokra, a tanári szerep változására is.”

A konferencián a bemutatott előadások szakmai közegben nagy érdeklődésre tettek szert. A rendezvény céljának megfelelően lehetőséget adott kutatóinknak bemutatni a tanulás és társadalom témakörben végzett kutatásukat.