Hirek

A 2026/2027-es tanév kezdetén Assisi Szent Ferenc fohászát hívom segítségül, amely nemcsak diák és tanár, hallgató és oktató munkájával kapcsolatban segíti az eligazodást, hanem az emberi élet egészére érvényes iránymutatással szolgál.

Uram, adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit meg kell változtatnom,

adj türelmet, hogy el tudjam viselni, azt amit nem tudok megváltoztatni,

és adj bölcsességet, hogy a kettőt meg tudjam egymástól különböztetni!

A megkülönböztetés képessége és készsége különösen fontos egy olyan korban, amelyben az élet sok területén az olimpiai eszme jelmondata érvényesül:

„Citius, altius, fortius” – „Gyorsabban, magasabbra, erősebben”

Gyorsabban?

Tudjuk és tapasztaljuk, hogy sok dologban valóban jó és szükséges a gyorsaság. Gyors autók, gépek, processzorok, éttermek, ügyintézés… Gyors tanulás, munkavégzés, tanítás?

De lehet-e a végtelenségig fokozni a tempót? Szükséges-e? Nem megy-e ez olykor minőség rovására? A modern ember sokszor időt spórol, amit aztán lustálkodással tölt el, vagy felszínes szórakozással üt el.

Lassabban?

A hajszolt élettempóban kimerült ember lassítani szeretne. A szinte azonnali kapcsolatok lehetőségével kecsegtető világban azonban több idő jut-e egymásra, pihenésre, a természettel való kapcsolatra, vagy a felszínes kapkodásban még magunkra sincs elég időnk? József Attila írja:

Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz…

Akadnak olyanok, akik lovon, autón és repülőgépen is gyalog vannak, én a

pacsirták hajnali énekében heverészek, mégis túljutottam a szakadékon.

Nem egyszerűen a gyorsaság vagy önmagában a lassúság a fontos. A lényeg a megkülönböztetés. Szent Ferenc fohászát így folytathatjuk:

Uram, segíts, hogy gyorsabb, hatékonyabb legyek mindabban, amiben erre van szükség.

Adj bátorságot, hogy merjek minőségi időt szánni arra, amire valóban érdemes, a természettel való harmóniára, az emberi kapcsolatokra, önismeretre, a teljesebb élet értelmének keresésére.

És Uram, adj bölcsességet, hogy a kettőt meg tudjam egymástól különböztetni. Hogy bölcsen értsem azt, hogy hol kell gyorsnak lenni és miben van szüksége lassú érlelődésre.

Magasabbra?

Vannak dolgok, amelyekben jó, értékes és szükséges a magasság: a minőségi tevékenységre sarkalló magas követelmények, az áhítottan magas életszínvonal, a magas intellektuális, szellemi és spirituális igényesség.

De a teljesíthetetlenül magas objektív elvárások vagy a saját magunkkal szembeni irreális igények összeroppanthatnak.

A görög mitológiában a túl magasra szállni akaró Ikarosz szárnyán a tollakat rögzítő viasz a naphoz közeledve megolvadt és a fiú a tengerbe zuhant.

Mélyebbre?

A mélység nem egyszerűen a magasság ellentéte lehet. A benső mélység, a szív gondolatainak és érzéseinek mélysége egyszerre ijesztő és vonzó titkokat rejt. A költő erről szól.

Óh mennyire szeretlek téged,

ki szóra bírtad egyaránt

a szív legmélyebb üregeiben

cseleit szövő, fondor magányt

s a mindenséget.

(József Attila Óda)

Magasságról és mélységről tehát Szent Ferenc nyomán tehát így gondolkodhatunk.

Uram, segíts, hogy olyan magasra jussak, amennyire csak lehet, mindenben, amiben ez szükséges és lehetséges.

Uram, adj bátorságot, hogy elkerüljem a felszínességet és ne féljek a mély érzelmektől. Merjek szép emberi kapcsolatokban, tanulásban, munkában elmélyülni és elköteleződni.

És Uram, adj bölcsességet, hogy a kettőt egymástól megkülönböztetve megértsem azt, hogy hol kell magasra törni és hol van szükség elmélyülésre, figyelemre, imára.

Erősebben?

Az erősség az élet sok területén szükséges, jó és nélkülözhetetlen. Nagy érték a fizikai, pszichikai és spirituális erő, egészség és állóképesség.

De az erő nem egyenlő az erőszakkal. Az emberi kapcsolatok konfliktusai, családi viszályok, pereskedések, végső soron pedig a háborúk mérhetetlen szenvedést okoznak ma is sok embertársunknak.

Ki kardot ragad, kard által vész, mondja az evangélium (Mt 26,52).

Boldogok a békességteremtők, mert Isten fiainak hívják őket (Mt 5,9).

Gyengébben?

A gyengeség önmagában nem erény és többnyire nem kívánatos. A gyengédség viszont annál inkább az. Ez nem az erő ellentéte, hanem a legnemesebb megnyilvánulása. Egy udvarias fiú és egy szelíd leány, egy lovagias férfi és egy bájosan titokzatos nő, a fizikai és szellemi erejét a társa örömére fordítani képes feleség és férj, a rendelkezésére álló energiáit gyermekei boldogulása és boldogsága érdekében mozgósító édesanya és édesapa a legkívánatosabb társ, az élet nagy ajándéka. Egy jó tanár, kolléga, munkatárs is arról ismerszik meg, hogy egyszerre tud erős és gyöngéd lenni, mert akkor tudja hatékonyan szolgálni a rábízottak javát.

Szent Ferenc lelkületét követve így imádkozhatunk:

Uram, segíts, hogy az erősségeimet fejleszteni tudjam.

Uram, adj bátorságot, hogy merjek gyöngéd figyelemmel, szolgálatkészséggel mások rendelkezésére állni.

És Uram, adj bölcsességet, hogy a kettőt meg tudjam egymástól különböztetni. Hogy megértsem azt, hogy hol és miben kell erősnek, határozottnak és rendíthetetlennek lennem, és hol van szükség gyöngédségre, megbocsátásra, irgalomra.

A tanév kezdetén Assisi szentjével kérjünk mindnyájan Isten Szentlelkétől bátorságot, türelmet és bölcsességet:

Uram, adj nekünk bátorságot, hogy a gyorsaság és a lassúság, a magasság és a mélység, az erő és a gyöngédség terén megváltoztassuk, amit meg kell változtatnunk.

Adj türelmet, hogy el tudjuk viselni, azt amit nem tudunk megváltoztatni.

És adj bölcsességet, hogy a kettőt egymástól megkülönböztetve élhessünk teljesebb életet igazságban és szeretetben.