Hirek

Dr. Fülöp Zoltán Ottó PhD
tudományos munkatárs
GFE Teológiai Kar

Tanulmányút Dunaszerdahelyen

A város, mely nevét a szerdai napokon tartott hetivásárairól kapta, a Csallóközben található. A Duna legnagyobb szigetét északról a Kis-Duna, keletről a Vág határolja. E folyók övezte termékeny síkságnak a régi magyar nyelvben Aranykert névváltozata is ismert. A város idén ünnepli a pozsonyi káptalan által 1255-ben kiállított oklevél tanúsága szerint első írásos említésének (Syridahel) 770. jubileumát. Dunaszerdahely 1854-ben Szerdahely, Újfalu, Nemesszeg és Előtejed településeket egyesítve alakult meg, majd 1960-ban Sikabony és Ollétejed községeket is hozzácsatolták.

Csallóköz kulturális, gazdasági, politikai és turisztikai központjában széleskörű tevékenységet folytat a Csemadok Művelődési Intézet jogutódjaként a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, mely fő feladatának tekinti a szlovákiai magyarság kultúrájának ápolását, a kapcsolattartást a felvidéki, az anyaországbeli és a Kárpát-medencei művelődési intézményekkel, valamint a folyamatosan bővülő Felvidéki Magyar Értéktár adatbázisának rendszerezését. Az épület külső falán emléktábla jelzi, hogy itt született Pókatelki Kondé Miklós (1732–1802) nagyváradi püspöka királyi ítélőtábla főpapja. A Művelődési Intézet értékes könyvtárral rendelkezik, melynek állományába elhelyezésre került a Gál Ferenc Egyetem tudományos munkatársának A borvíztől a hungarikumig c. monográfiája is. A létesítményben folklór és közművelődési adatbázis, archívum, valamint kép-, hang- és videótár is működik.

Gál Ferenc szellemi hagyatékának kutatása során került kapcsolatba Dr. Fülöp Zoltán Ottó az Intézet igazgatójával Mgr. Takács Ottóval, akivel szakmai megbeszélés tárgyát képezte Gál Ferenc XI. Pius pápa teológiája (Kassa, Szent Erzsébet Nyomdai Részvénytársaság, 1941) c. doktori disszertáció újrakiadása is. A kötet megjelenésekor Szerencsen káplánként szolgálatot teljesítő szerző művében katolikus egyházfő alakját működése tükrében rajzolja meg, egyben hű képet fest a korabeli történelmi helyzetről, a szellemi áramlatokról és kulturális hatásokról. Gál Ferenc rámutat, miszerint Achille Ratti milánói érsek 1922-ben az Egyház számára mind filozófiai, mind teológiai szempontból kihívásokkal teli időszakban foglalja el Szent Péter trónját. Folytatja a Szent X. Pius (1903–1914) által megkezdett egyházjogi reformot, továbbfejleszti az eucharisztikus mozgalom programját. Beköszönő, Ubi arcano Dei consilio enciklikájában (1922. december 27.) kijelöli a kereszténység legfontosabb feladatait a 20. század eleji szekularizálódó világban és a katolikus újjáéledés jegyében felemeli szavát a modernizmus, a naturalizmus, a laicizmus, valamint az elvilágiasodás ellen. Gál Ferenc doktori értekezésében a Szentatyát kiváló tudósként láttatja, akinek pontifikálása alatt a teológia új erőre kapott, ezt példázza a Pontificia Commissio Biblica megreformálása is.

Vizsgálati adatok bizonyítják, hogy a Szent Erzsébet Nyomdát Fischer-Colbrie Ágoston, a Kassai Egyházmegye (ma Archidioecesis Cassoviensis) püspöke, teológiai doktor, pápai kamarás, pápai protonotárius, Rudolf trónörökös leányának, Habsburg-Lotharingiai Erzsébet Mária főhercegnőnek a hitoktatója alapította Kassán 1907-ben. Részt vett 1905-ben a kassai vértanúk boldoggá avatásán Rómában és ugyanebben az évben címzetes dometiopolisi püspökké (Anatólia, Isauria provincia), egy évre rá apostoli adminisztrátorrá nevezték ki. A bécsi Pázmáneum egykori rektora számos kitüntetés és rendjel tulajdonosa volt, aki több nyelven beszélt és fordított. Ő ültette át magyarra XIII. Leó pápa Sapientiae Christianae (1890. január 10.) kezdetű apostoli körlevelét, mely az Acta Sanctae Sedis-ben jelent meg, mely a Szentszék hivatalos közlönye 1865 és 1908 között. A pápaság történetében a negyedik leghosszabb ideig pontifikáló Szentatya Rerum novarum (1891. május 15.) kezdetű szociális enciklikájáról is fordítást készített, amely leginkább Prohászka Ottokár tolmácsolásában vált használatossá Magyarországon. A kassai főpásztor alakját megörökítette Márai Sándor az Egy polgár vallomásai (1934) című regényében. Püspöki székhelyén számos kulturális és szociális intézmény alapítása fűződik nevéhez, így például a Szent József Szegénygyermekek Otthona, a Patronage Egyesület, a Lánymenhely, az Átmeneti Fiú Otthon, valamint a Katholikus Tanoncotthon. Közreműködött a görögkatolikus szertartású Hajdúdorogi Egyházmegye első megyés püspökének, Miklósy Istvánnak (1857–1937) a felszentelési ünnepségén 1913-ban.

Források igazolják, hogy a Szent Erzsébet Nyomda megalapításakor a Fő utca 34. szám – az 1940-es években Kassai István utca 4. szám – alatt, a püspöki palota udvari és a Szegfű utca felöli helyiségeiben működött. Itt nyomtatták ki 1907-től 1918-ig a Felvidéki Ujság című napilapot is, mely 1919 és 1921 között Esti Ujság néven jelent meg. Az 1940-es évek közepén különböző tematikájú periodikák – Abaúj-Tornavármegye Hivatalos Lapja, Abaúji Gazda, Kassai Katolikus Tudósító, Nép és Családvédelem, Új Élet – nyomtatását végezte. Ezen túlmenően teológiai, erkölcstani, irodalom- és helytörténeti kiadványokat, valamint szentbeszédeket is kiadott.

A közel huszonháromezer lelket számláló városban számos memóriaintézmény található: így például a Vermes-villában kialakított Kortárs Magyar Galéria, a 2023-ban átadott Roma Néprajzi Múzeum és a Pókatelek dűlőben fekvő Csallóközi Múzeum. Ez utóbbi, mely etnográfiai, régészeti, őstörténeti és természetrajzi gyűjteménnyel is rendelkezik, 1964-ben jött létre, majd hat évvel később költözött jelenlegi helyére, a Sárga-kastélyba. Ahogy a dűlő neve is elárulja, e terület egykor a Póka család birtoka volt, amelyet a vegyesházi királyok korában Pozsony megye alispánja és egyben Csallóköz districtus ispánja, Szomor Mihály vásárolt meg. A kastély építtetése akkor kezdődött, amikor a Kondék zálogba adták Pókatelket Padányi Bíró Márton (1693–1762) veszprémi püspöknek.

A Sárga-kastélytól könnyen megközelíthető az 1977-ben felavatott Városi Művelődési Központ, mely a piarista szerzetes, irodalomtörténész és néprajztudós Csaplár Benedek (1821–1906) nevét viseli. A paptanár 1851-ben ismerkedett meg Ipolyi Arnolddal, a későbbi besztercebányai, majd nagyváradi püspökkel, akinek hathatós segítséget nyújtott mitológiai tematikájú kutatásaihoz. Csaplár Benedek 1886-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1887-től a Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának, valamint a Vatikáni-Magyar Okirattár-Bizottságnak lett a tagja. Ez utóbbi tevékenységi körébe tartozott a pápai levéltárakban fellelhető magyar vonatkozású történeti emlékek felkutatása és kiadása.
A városközpontban emelkedik Szent György római katolikus templom helyén – az ókori vértanú egyben a település védőszentje, amit a Civitas Sancti Georgii név is visszatükröz –a korai Árpád-korban egy fatemplom állt. A jelenlegi épület alapkőletételére 1329-ben került sor, majd 1518-ban a késő gótika jegyében átalakították. Újabb nagyszabású felújítása 1742 és 1743 között valósult meg. A főoltáron a Transitus, azaz Szűz Mária mennybemenetelét ábrázoló festmény, felette Szent György lovasszobra, a mellékoltárokon, az államalapító Szent István királyt megjelenítő kép, valamint a Pietà kétalakos kompozíciója látható. A kriptában található a Pókatelki Kondé család nyughelye. A templom 21. század eleji restaurálása során egy archív dokumentum került elő, melyen a következő szöveg olvasható: „Az új templom a föld és a víz mélyéből tör fel, a levegőn megszilárdult tarajos hullámokkal, mint ahogy a néhai Aranykert vízipalotáihoz illik. Egy eljövendő boldogabb kor kedvére évezredek álma után újra megmutatja magát az embereknek, hogy benne az ősi fény újra felragyogjon és hogy benne a Boldogasszonyhoz hű hívek éneke zengjen majd: ”Boldogasszony anyánk, égi nagy pátrónánk…”. A templom falán elhelyezésre került Marczell Mihály (1883–1962) a budapesti Központi Szeminárium egykori rektora, pápai kamarás, tiszteletbeli kanonok, prelátus, apostoli protonotárius, egyházi író emléktáblája.

Lipcsey György (1955–) Munkácsy- és Szent György-díjas szobrászművész számos köztéri alkotása díszíti Dunaszerdahely utcáit és tereit: így többek között az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére emelt emlékmű (1995), a Vámbéry Ármin emlékfal (2001), a Kodály Zoltán mellszobor (2002), az Esterházy János emléktábla (2011). A helyi születésű képzőművész alkotása Szímőn a Jedlik Ányos mellszobor (1993) is.

Dunaszerdahelyen nagy tisztelet övezi a jeles orientalistát, nyelvtudóst, felfedezőt, Vámbéry Ármint, aki a városban töltötte gyermekkorát. Egészalakos ülőszobra (2018), mely Mag Gyula (1956–) Alla Punta-díjas szobrászművész alkotása, a Bartók Béla sétányon látható. A szobrot több magánszemély, valamint a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend állíttatta.

A kutatómunka eredményességét támasztja alá, hogy a felvidéki kulturális intézmények nyitottak a szakmai együttműködésre, mely nagyban előmozdítja Gál Ferenc doktori disszertációjának szegedi újrakiadását.

Szeged, 2025. Jézus Krisztus legdrágább vérének ünnepén.