Gyermekkor és család

Szüleim nagyon vallásos katolikus emberek voltak. Nem voltak bigottak, tehát nem kényszerítettek bennünket, hanem inkább jó példát mutattak.

Mi öten voltunk testvérek, négy fiú, egy lány. Volt két bátyám, Károly és Tamás, az ostrom alatt született a húgom, Mariann, és tíz évvel később az öcsém, Henrik.

1941-ben születtem, gyermekkorom kezdete a II. világháború idejére esik. Budapest ostromát egy budai vári pincében éltem át, a ház ránk omlott. Húgom a pincében született, dédnagyanyám ekkor hunyt el, bátyám csaknem belehalt egy betegségbe, apám az élete kockáztatásával mentette meg.

Tízévesen édesapám elvitt Badalik Bertalan püspökszentelésére – a szerzetesrendek feloszlatása előtti utolsó pillanatokat éltük. Nagyon sok ember gyűlt össze a Thököly úti domonkos templomban, alig láttam valamit a liturgiából, de az a kevés is lenyűgözött. Nagy hatással volt rám a habitusban várakozó rengeteg szerzetes pap és apáca látványa ott a villamosmegállóban.

ILLUSZTRÁCIÓ

Badalik Bertalan
Kép forrása: premontrei-keszthely.hu

Margit körúti ferences templom gyermekkórusa

Édesanyám barátnője, a háziorvosunk felesége hozta a hírt annak idején, talán 1948-ban, hogy a Kapisztrán felnőttkórus mellett gyerekkórus is alakult a Margit körúton, ahova az ő csemetéi is eljárnak. Óriási élmény volt. Megismertem az egyházi énekeket, a gregoriánt, nyaranta a felnőttekkel együtt kirándultunk, táboroztunk. A kórus alapítója, szervezője, Tamás Gergely Alajos atya nagyon ügyesen kerülte a látszatát is annak, hogy a gyerekénekkarban burkolt hitoktatás folyik – közvetve persze erről volt szó.

ILLUSZTRÁCIÓ

Tamás Gergely Alajos
Kép forrása: forumhungaricum.hu

Regnum Marianum

Amikor általános iskolában már nagyobb lettem, egy osztálytársam révén bekerültem az illegalitásban működő Regnum Marianumba. A Szűz Mária-kultusz terjedését kívánta szorgalmazni fiatal fiúk körében. A 19. század végén alakult meg az a papi közösség, mely a fiúk nevelésére vállalkozott, 1960-61-ig csak fiúk tartoztak a szervezethez. Én még letettem a kongregációs fogadalmat. Akkor erősödött meg bennem a Mária-tisztelet, mert kongreganistaként többet imádkoztunk Szűz Mária oltalmáért.

ILLUSZTRÁCIÓ

Zászlónk újság Kép forrása: Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára

 

Zászlónk újság

Emlékszem keresztapámra, mindig ajándékba hozta nekem a Zászlónk című újságot, ami a háború előtt a legjobb magyarországi ifjúsági újság volt. A Regnum Marianum cserkészcsapata adta ki, a tíz és tizennyolc év közötti fiúkat vette célba. Olyan kiválóan szerkesztették, hogy egy tízéves fiúnak ugyanolyan érdekes volt, mint az érettségizőnek. Minden volt benne. Karikatúrák, rajzok, fényképek, kalandos történetek, vallás, egyszerűbb szinten, komolyabb szinten. Én mindig ezt olvastam, különösen, amikor beteg voltam.

Sport:

Kilenc éves koromtól tizenhárom éves koromig az osztálytársaimmal együtt a Kinizsiben úsztam, a mai Fradiban.
Én például versenyszerűen úsztam, egész nyáron uszodába jártunk. Reggel hatkor kellett menni edzésre, hattól hétig volt tréning, utána egész nap ott maradtunk, a Margitszigeten a Sport uszodában meg a Császár fürdőben.
Később komolyabban kellett volna vízipólózni, akkor otthagytam az egyesületet.  El kellett dönteni: vagy tanulok, vagy sportolok.

Lelki vezető

Nekem az igazi nagy lelki vezetőm serdülő koromban Liska Zoltán volt, a nagyszerű ifjúsági lelkipásztor. A fiatalokkal illegalitásban kellett foglalkoznia. Kiváló gyóntató volt, minden problémát meg lehetett beszélni vele.

ILLUSZTRÁCIÓ

Liska Zoltán
Kép forrása: Esztergomi Prímási Levéltár

1956.

Másodikos gimnazista voltam, amikor kitört a forradalom. Hatalmas élmény számomra, mind a mai napig az maradt. Már ifjú fejjel, teljes tudatossággal éltem át, tehát akkor megint tudtam, hogy mit jelent magyarnak lenni.