PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS, SZERVEZETFEJLESZTÉS, KARITÁSZTUDOMÁNY MESTERSZAK (MA) (RÖVIDÍTÉSE: PTSZ)
A PTSz szak adatai:
A képzés jellege: hitéleti (államilag elismert végzettséget nyújt)
Képzési forma: nappali vagy levelező
Félévek száma: 4
Kreditösszeg: 120
Szakképzettség megnevezése:
pasztorális tanácsadás szakirány/specializáció: okleveles pasztorális tanácsadó
pasztorális szervezetfejlesztő szakirány/specializáció: okleveles pasztorális szervezetfejlesztő szakember
karitásztudomány szakirány/specializáció: okleveles karitász szakember
További specializációk:
- gyermekvédelmi ismeretek specializáció,
- interkulturális ismeretek specializáció,
- közösségi szociális munkás specializáció,
- mezőgazdasági közösségszervező specializáció,
- roma közösségi szociális munkás specializáció.
Finanszírozási forma: állami (rész)ösztöndíjas vagy önköltséges
A PTSz szakos képzés célja
ba., A képzés célja egyrészt olyan pasztorális tanácsadók képzése, akik pasztorálpszichológiai szemléletű, gazdag módszertani kulturáltságot integráló szakszerű lelkigondozói, egyéni és csoportos gondozásban tudják részesíteni az arra rászorulókat (gyülekezetekben, egyházközségekben, egyházi intézményekben, szociális intézményekben, családsegítő központokban, humán szervezetekben, iskolákban, valamint az 1/2000. SzCsM rendelet szerinti intézményekben).
bb., A képzés célja másrészt olyan interdiszciplinárisan képzett pasztorális szervezetfejlesztő szakemberek képzése, akik a különbözi társadalmi és egyházi igényeknek megfelelően hatékony kompetenciával rendelkeznek az egyházi szervezetek (gyülekezetek, egyházközségek, egyházi intézmények, bentlakásos és napközi ellátást biztosító otthonok, diakóniai és karitatív szolgálatok) működésének szakszerű elemzésében, szupervíziós támogatásában, irányításában és gondozásában.
A gyakorlatorientáltság mellett a képzés célja olyan interdiszciplináris tudományos igényesség megjelenítése, amely lehetővé teszi a szakterületek magas szintű tudományos kutatását és továbbfejlesztését.
bc., A Karitásztudományi szakirányú képzés célja, hogy elsősorban a karitász intézményekben, de más hasonló jellegű egyházi-civil szervezeteknél is magas színvonalú, szakmai és tudományos alapokon nyugvó kompetenciákkal jelenjenek meg a képzésünket elvégzett munkavállalók. A segítő attitűd elsajátításával olyan szakemberek jelennek meg a munkaerőpiacon, akik elkötelezetten kapcsolódnak bele a legkülönbözőbb társadalmi bajok orvoslásába, az esélyegyenlőség előmozdításába, a hátrányos helyzetű emberek és csoportok segítésébe.
Tanulmányaikat 2017/18-as tanévtől, vagy ezt követően megkezdőknek:
A képzés célja egyrészt olyan pasztorális tanácsadók képzése, akik pasztorálpszichológiai szemléletű, gazdag módszertani kulturáltságot integráló szakszerű lelkigondozói, egyéni és csoportos gondozásban tudják részesíteni az arra rászorulókat (gyülekezetekben, egyházközségekben, egyházi intézményekben, szociális intézményekben, családsegítő központokban, humán szervezetekben, iskolákban, kórházakban).
A képzés célja másrészt olyan interdiszciplinárisan képzett pasztorális szervezetfejlesztő szakemberek képzése, akik a különböző társadalmi és egyházi igényeknek megfelelően hatékony kompetenciával rendelkeznek az egyházi szervezetek (gyülekezetek, egyházközségek, egyházi intézmények, bentlakásos és napközi ellátást biztosító otthonok, diakóniai és karitatív szolgálatok) működésének szakszerű elemzésében, szupervíziós támogatásában, irányításában és gondozásában.
A karitásztudományi specializációs képzés célja, hogy elsősorban a karitász intézményekben, de más hasonló jellegű egyházi-civil szervezeteknél is magas színvonalú, szakmai és tudományos alapokon nyugvó kompetenciákkal jelenjenek meg a képzést elvégzett munkavállalók. A képzés célja továbbá, hogy segítő attitűd elsajátításával olyan szakemberek jelenjenek meg a munkaerőpiacon, akik elkötelezetten kapcsolódnak a legkülönbözőbb társadalmi bajok orvoslásába, az esélyegyenlőség előmozdításába, a hátrányos helyzetű emberek és csoportok segítésébe.
A gyakorlatorientáltság mellett a képzés célja olyan interdiszciplináris tudományos igényesség megjelenítése, amely lehetővé teszi a szakterületek magas szintű tudományos kutatását és továbbfejlesztését.